*Stúdió.*
- Újra itt vagyok, és velem a Big Blooder is. Igen, de jó újra itt lenni. *megsimogatja a díszletet, mire az elkezd ledõlni, David pedig mindent eldobva próbálja megtartani, de végül a háttér nagy puffanással földet ér.* - Jaiiiiiij! *kiált fel, és elkezd fél lábon ugrálni, mert ugye a súlyos díszlet pont a lábára esett.* - A fájdalom, a fájdalom... öhm... kapcsoljunk... kapcsoljunk a házba, ah... de fáj... jujj...

*Váltás a házba. Felirat: 8. nap*
*Mind az öt vámpír kint ül a nappaliban, és az Interjú a vámpírral-t nézik a képernyõn. Armand nagy izgatottan mocorog ültében, Marius és Gabrielle unott arccal bámulnak, Louis elõre dõlve, Lestat pedig elterülve figyeli a filmet az egyik fotelbõl.*
- Hááááááát... nem mondom, elég jól játszott ez a Tom Cruise, de azért találhattak volna jobb színészt is... *mondta Lestat, mikor a film véget ért.*
- Mégis kire gondolsz? *néz rá Marius.*
- Hát magamra! Miért, mégis ki tudna engem jobban eljátszani, mint én...
- Tipikus Lestat-ego. *jegyezte meg Armand, mire Lestat dühösen nézett rá.*
- Nekem tetszett Brad Pitt... *szólt Louis.* - Jól alakított engem... És Claudiát is jól alakították...
- Szinte élethûen? Nekem Slater nem tetszett Danielként... *mondta Armand.* - Mondjuk nem is szerepelt olyan sokat.
- Banderas meg inkább Santinot játszhatta volna azzal a parókával... *mondta Marius.*
- Igen! Ez azért mégis durva, hogy engem így személyesítenek meg! Kikérem magamnak! *szólt Armand.*
- Helló! *köszönt be a Big Blooder.* - Örömmel hallom, hogy a film elnyerte tetszéseteket.
- Többé kevésbé... *jegyezte meg Lestat.*
- Ahhoz képest, hogy most láttad vagy tizedjére, ez eléggé jó vélemény... *súgta Louis.*
- ... rendben... új feladatot kaptok.
- Mily meglepõ! *szólt Gabrielle.*
- Igen, ugye? Nos, új feladatként... nézzük csak.
- Megint elfelejtetted?
- Öhm, most kivételesen ki se találtam még... mi is legyen... hopp, mi ez a cetli, jé... itt van Lestat körömlakkozós ötlete... megfontolandó.
- Ne! NE! Csak vicc volt. *tiltakozik Lestat.*
- Na jó... pedig tényleg eredeti ötlet! Akkor legyen mondjuk... áh, megvan, tûzõrzés!
- Mi van? *nézett értetlenül Armand.*
- Tüzet kell õriznetek...
- Mintha ez lett már volna feladat valaho...
- De nem itt, és én vagyok a Big Blooder, te csak egy kis bentlakó mini-testvér vagy, úgyhogy ne szólj bele a nagyok dolgába, értve?! *utasította rendre a BB.*
- Jól van, na! Nem kell mindjárt felkapni a vizet! *szólt Armand.*
- Igen... jó... tehát, tüzet kell raknotok... mondjuk... a konyhában?
- Nem kint kéne inkább? *kérdezte Marius.* - Tudod, tûzvédelem, meg ilyenek...
- Nem, mert nappal leég...
- Nappal alszunk, úgyhogy így is, úgy is leég...
- Akkor is! Ha én mondom, hogy rakj tüzet a konyhában, akkor rakj tüzet a konyhában, és kész! Nem vitatkozol velem! *morogta a BB.*
- Értettük!!! *mondta Lestat.*
- Jah, tüzelõt nektek kell összeszedni, mert fogytán a pénzünk... Ennyi.
- Jó... *bólintott lassan Lestat.*
- Akkor... mi legyen? *kérdezte Louis.*
- Hát... Pandora és Daniel múltkor majdnem leégette a konyhát, úgyhogy bizonyosan könnyû ott tüzet gyújtani... *vonta meg a vállát Armand.*
- Akkor nézzük csak... *mindenki a konyhába ment, amit egyébként nagy ívben elkerültek az említett incidens óta.*
- Lenne egy igen használható ötletem... *jegyezte meg Marius.*
- Igen?
- Gyújtsuk meg a gáztûzhelyt... és... ég.
- De a gáztûzhelyben gáz van, tehát akkor felrob... *okoskodott Lestat.*
- Így értem... *Marius elõvesz egy gyufát, és belobbantja a fõzõlángot.*
- Jé! *mondják a többiek.*
- Látjátok, már csak itt kell mellette ülnie valakinek. *magyarázza Marius.*
- Rendben, és ha már ilyen ügyes vagy, akkor te kezded az ügyeletet. *vigyorgott rá Lestat, és mielõtt Marius tiltakozhatott volna, mindannyian elmentek.*

*Reklám.*
Santiago besétál a képbe, kezében egy kaszával: Helló! Üdvözletem mindenkinek. A nevem Santiago, tudják, van egy ilyen város, de nem ez a lényeg, hanem EZ! *mutatja a kamerának a kezében lévõ kaszát.* Tudják, a kaszás élete nehéz, tele megpróbáltatásokkal, vérrel, és a legidegesítõbb dolog ebben a hivatásban, ha a kasza CSORBA!!! El sem tudják képzelni, ilyenkor milyen mészárlást kell véghezvinnie a szegény, érzékeny lelkû munkásnak, hogy lekaszálja a gonosz áldozatát. De hogy higgyenek nekem, itt van pár kép. *képsorozat bejátszása, egyik szörnyûbb és véresebb, mint a másik, minden egy megcsonkított és/vagy félbevágott emberi lénynek mondható valami van.* Látták? Ezért kérjük a kedves nézõket, adójuk egy százalékát ajánlják fel a Kaszások Eszközélesítõ Társaságának, hogy a munkánk tiszta, precíz és kíméletes legyen... kíméletes a lelkünknek, meg a ruhatisztítónak, mert már unják kihipózni a véres gönceinket. Adószámunk: 666-888-000-0123456789. A kaszások nevében is: köszönöm. *meghajol, majd ördögi kacajjal megperdíti a kaszát a feje fölött, közben véletlenül kettévágva a kamerást.* Hupsz.
*Reklám vége.*

*4 óra múlva.*

*Marius egy széket húzott a tûzhelyhez, és onnan figyelte a tüzet, csakhogy közben elaludt.*
- Ne keltsük fel? *nézett rá Louis.*
- Áh! Végülis mellette van... tehát õrzi. De ha te unatkozol, van egy mentõötletem a számodra... *mondta Lestat ördögien vigyorogva Louis-ra, aki kicsit félve nézett rá. Lestat végül a karjánál fogva behúzta a fiúszobába.*
*Eközben Armand kint pancsikolt a medencében, és két mûanyag kacsával játszott. Gabrielle pedig titkon elcsente Louis könyvét, és azt olvasta, miután a saját könyvét, azaz a "Nõk, akiknek sikerült" címû irományt már bevégezte.*
- Ha így úszkálsz elõttem, esküszöm, kiszívom a véredet... *hallatszott hirtelen egy suttogó hang Armand felõl, mire Gabrielle felkapta a fejét, és Amadeóra meredt, aki neki háttal ült, és szinkronizálta a kacsákat.* - Na... ne már... *Gabrielle legyintett, és bement. Mivel a fiúszobából félre nem érthetõ hangok szûrõdtek ki, a konyha felé vette az irányt. Marius még mindig aludt... a gázzal egyetemben.*
- Oh, Marius! MARIUS!!! Kelj már fel! *rázogatta meg a férfit, majd drasztikusabb módszerhez folyamodva egyszerûen kihúzta alóla a széket, mire Marius nagy puffanással földet ért.*
- Au... mi a pi... probléma? *állt fel Marius, leporolva a vörös felsõjét.*
- A tûz... *mutatta Gabrielle.*
- Ó... affranc... hogy aludhatott ki? *hajolt közelebb Marius.*
- Biztos elfújtad horkolás közben... *találgatta Gabrielle, Marius pedig szemöldökráncolva nézett rá.*
- Marius! *hallatszott a BB hangja.* - Mivel te rontottad el a feladatot, ezért...
- ... IGEEEEEEEEEEN!!! *kiáltotta Marius.*
- ... öhm... tehát ezért neked kell kisikálnod a konyhát. *fejezte be a BB.*
- Miiii? *nézett hitetlenkedve Marius az egyik kamerába.*
- Jahm... na jól van, utána kimehetsz.
- Igeeeeeeeeen! *ujjongott Marius, és gyorsan nekilátott a sikáláshoz. A kiáltozásra bejött a fürdõnadrágos, vizes Armand, kezében szorongatva a két kacsát, majd mikor látta, hogy minden rendben, újra kiment. Lestat és Louis is kidugtáka fejüket az ajtón, aztán Lestat visszarántotta Louis-t, és becsapta az ajtót.*

*Újabb 4 óra múlva.*

*Marius lihegve lecsapta a felmosóronygot.*
- Na Big Blooder, elég tiszta? Szinte ehetni lehetne róla. *mutatott a vakítóan csillogó csempékre Marius.*
- Igen... szinte.
- Mehetek?
- Hát... igen...
- Kösz! *mondta Marius, és kisétált, de elõtte még elbúcsúzott Armand-tól. Armand kimászott a vízbõl, és fancsali képpel nézte a felé közeledõ Marius-t. A férfi átkarolta õt, lágyan édes szavakat suttogott a fülébe suttogott, majd megfogva Armand vállait, mélyen a szemébe nézett és hosszasan megcsókolta. Miután ajkaik újra szétváltak, Marius elfordult, ám Armand visszahívta, és a kezébe nyomta az egyik kacsáját, hogy a Mester addig se legyen egyedül nélküle.*

- Hé? Hová lett Marius? *kérdezte Lestat, mikor kijött a fiúszobából egy szál alsónadrágban. Louis boxeralsóban követte õt, majd Gabrielle-t meglátva gyorsan elsprintelt a fürdõ felé, és beállt a jó meleg zuhany alá.*
- Elrontotta a feladatot. *vonta meg a vállát Gabrielle.*
- És ezért kiment? *a nõ bólintott, mire Lestat szélesen mosolygott, és elindult kifelé. Armand a medencében a megmaradt egy szem kacsájával szórakozott bánatosan, elrejtette a habok között, lenyomta a víz alá, beszélgetett vele. Észre sem vette, hogy Lestat már a háta mögött áll egy ideje.*
- Lám, lám... Armand... hogy te milyen hülyeségeket csinálsz! *tört ki a röhögés Lestat-ból.*
- Mit akarsz? *rejtette el a kacsát Armand, közben gyilkos pillantásokat küldve Lestat felé.*
- Hát... nem a kacsádat... de most, hogy Marius elment... csak mi maradtunk... te... meg én, ugyebár.
- Na és Gabrielle? Meg Louis?
- Öhm... úgy értem, TE meg ÉN, érted?
- Nem. *nézett rá értetlenül Armand, míg Lestat gonoszan nevetett.*
- Nem baj, majd megérted! *mondta, és elment. Armand utána nézett, majd megvonta a vállát, és újra a kacsával kezdett játszani.*
*Lestat, miután bement, bepofátlankodott Louis-hoz a fürdõbe, mondván, hogy fogkrémet keres, és végül együtt tusoltak, míg Gabrielle kint ült, és fütyörészett, ami mostanában szokásává vált.*

*Stúdió.*
- Hát ez volt a Big Blooder mai adása, tele... izgalamakkal? ... öhm, Armand kacsaúsztatása... Marius kiszabadulása... Lestat és Louis... szóval izgi volt! És mint látják, a lábam is egészen rendbejött. *emeli fel a lábát David.* Tehát, mint látták, érdemes nézni! Úgyhogy, nézzék legközelebb is!

Író:Gaby Forrás: www.devils-road.gportal.hu